Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oszét mitológia - 2. rész

2013.01.13

Oszét-alán mitológiai fogalmak

 

Aszamaz (Acamaz) – a Nart-eposz hőse, dalnok és zenész, akinek birtokában van a varázserejű furulya. Ez volt Aszamaz egyetlen kincse, amit még atyja kapott Afsatitól. Aszamaz furulyajátéka ébreszti fel és bűvöli el a természetet. Ez a furulya segíti abban is, hogy elnyerje a szépséges Agunda kezét. Neve ősi alán név, feliratos emlékek sora tartalmazza.

Afsati – a nemes vadállatok (szarvas, kaukázusi tur, hegyi kecske) ura. A mítoszok fehér szakállú, vénséges vén embernek ábrázolják, aki egy magas hegy csúcsán úl és őrzi jószágait. Az egyik változat szerint szarvasagancsokból van az ágya, takarója medvebőrből, párnája kecskeszőrrel van kitömve. A hiedelem szerint csak Afsati engedélyével lehet vadat lőni, ehhez azonban meg kell szolgálni jóindulatát, s teljesíteni bizonyos követelményeket, szokásokat. Ezért a vadászok, ha az erdőbe, hegyekbe indulnak, Afsatinak adandó áldozatul három süteményt visznek magukkal, majd pedig az elejtett vad húsából nyársonsültet készítenek neki, s megköszönik a vadászszerencsét. Afsati a Nart-eposzban az ég lakója, az ő birtokában van a varázserejű aranyfurulya, amelyet Aszamaz apjának ajándékoz.

Agunda – Szajnag-Aldarnak, a fekete hegy urának lánya. Nincs nála szebb és kecsesebb: alakja karcsú, magas, szemöldöke hosszú, foga fehér mint az elefántcsont. A legkiválóbb nartok is hiába versengenek kezéért. Az ifjú Aszamaz úgy játszik furulyáján, hogy megnyeri vele Agunda szívét. De amikor Agunda ajkán gúnyos mosollyal jön elő várából, a vérig sértett Aszamaz haragjában összetöri egy sziklán furulyáját. Agunda a darabkákat összeszedi, megcsapja varázsvesszejével, s az ismét ép furulyát kelengyeládájába rejti. Amikor Aszamaz megfizeti a százegy éves rénszarvasban előírt menyasszonyi váltságot, Agunda a kezét nyújtja neki.

Ahsartaggat – a Nart-eposzban szereplő három nemzetség egyike. A nartok falujának felső negyedében élnek. A nemzetségalapító Ahsartag neve „bátorságot”, „hősiességet” jelent. Ebbe a nemzetségbe tartoznak a leghíresebb nart hősök két nemzedéke: Urizsmag és Hamisz az idősebbek, Soslan és Batraz az ifjabbak nemzedékéből. E hősök tetteiről szól az eposz nagyobb része.

Alagat – a három nemzetség egyike, amely a nartok falujának középső negyedében él. Eszéről híres, a hadjáratokban soha nem vesz részt. Háza állandóan lakomáktól hangos. A házban rendszeresen több hosszú asztalnál ülnek, minden asztalfőnél a leghíresebb hős ül. Az Alagatok őrzik a nartok varázserejű négyszögletes csészéjét, a Uaszamongát. Ebben a házban kerül sor az öreg, elaggot nartok fizikai elpusztítására is: méreggel itatják, vagy elaltatják őket. (A kutatók ebben szkíta szokás maradványait látják.)

Alardi – a himlő ura. A mítoszok szerint az égben lakozik, onnan aranylépcsőn száll alá. Vörös vagy világos színű szárnyas szörnynek képzelik, aki rettenettel tölti el az embereket. Jóindulatának elnyerése érdekében aranyosnak, fényesnek nevezték, fehér juhot áldoztak neki és kérték, hogy szabadítsa meg a gyermekeket a himlőtől.

Aminon – a holtak országának kapuőrzője. Barastirnak, az alvilág urának parancsára megnyitja a holtak országába nyíló vaskaput; ebbe az országba csak napnyugta előtt lehet bejutni, mikor a nap nyugovóra tér, a kapukat bezárják. Más változatok szerint Aminon áll egy híd mellett és megkérdezi az embereket, mi jót és rosszat tettek földi életükben. Válaszuktól függően irányítja őket a mennyországba vagy a pokolba. (vö. azzal az oszét szokással, hogy a holtakat napnyugta előtt eltemetik).

Anigal – a méhészet pártfogója. Ő tudja gazdag mézszürettel megáldani s szemmelveréstől megóvni a méhest. A méhészek mézzel áldoztak a tiszteletére.

Artaviz – gonosz szellem, akit Isten az emberek javára teremtett eredetileg, de Artaviz gonoszra tanította az embereket. Ekkor Isten megparancsolta Uaszillának, hogy ragadja magához. Uaszilla felhőkbe borította az eget, egy lánccal lecsapott és magához ragadta Artavizt. Az égben a Hold belsejéhez szögezte és őrökre bízta a felügyeletét.

Arthuron – (szó szerint: „Nap fia tűz”) bőrbetegségeket küldő szellem. Ám kérheti Istentől azt is, hogy gazdagságot, jólétet küldjön az embereknek. Egy időben kívül maradt az oszét panteonon, de nevét megőrizte az a nagyméretű rituális sütemény (lepény), amelyet minden családban újévre készítettek.

Atinag – Közép-Oszétiában tisztelt istenség, a termékenység pártfogója, segít a mezei munkák eredményes végzésében. Mielőtt szénakaszálásba fogtak volna, lakomát ültek a tiszteletére, ezen nem szerepelt húsétel.

Avd dzuari – szó szerint: „hét szent”, „hét isten”. Hét közös (pl. Alardi, Uastirdzsi, Tutir, Uaszilla) és helyi istent önmagában egyesítő istenség. Az égben lakozik, néha óriási szárnyú, fényesen tündöklő madár alakjában jelenik meg a földön, bevilágítja az utat. Tőle függ a gabonatermés, a háziállatok szaporulata, s az embernek-állatnak ő segít abban, hogy ne betegedjen meg.

Balszag – más néven: Hur, azaz Nap.(Digoriában Ojnon néven is ismerik) A Nart-eposz mondája szerint Balszagnak a lánya, akit Soslan vérig sértett, atyjához megy és kéri, álljon bosszút Soslánon. Balszag egy rettenetes, mindent elpusztító kereket küld ellene, ez Soslant homlokon és mellen találja, de Soslan épp itt sebezhetetlen, ezért a kerék elmenekül. Balszag kereke visszatér az égbe, ahol találkozik Sirdonnal, aki ez alkalommal öregemberré változott, és tanácsot ad Balszagnak kerekének, hogy Kurdalagon kováccsal készíttessen acélküllőket, s ismét támadja meg Soslant, de úgy, hogy észrevétlenül érje, és gördüljön át a térdén. Sirdon ugyanis tudta, hogy Soslant csak így lehet legyőzni. Balszag kereke megfogadja Sirdon tanácsát és így megöli Soslant.

Barastir (Barasztir) – a túlvilág ura. Engedélye nélkül senki sem kerülhet oda és senki sem hagyhatja azt el. Ő irányítja az embereket a mennyországba vagy a pokolba, földi tetteik szerint.

Batraz (Batradz) – a Nart-eposz egyik hőse, Hamisz fia, az ő hátából jött a világra, izzón és tüzesen pattant ki. Satana a tengerbe veti őt, és Batraz életének első éveit Donbettirnek, a vizek urának házában tölti, azután a nartok közé kerül. Satana az anyját pótolja számára. Batraz, hogy sebezhetetlen legyen, megedzi magát Kurdalagonnak, az égi kovácsnak a műhelyében. Többnyire az égben lakozik, de a nartok hívó szavára villámként száll le közéjük és viszi végbe hőstetteit. Megvív az istenekkel is, köztük Uaszillával. Batraz alakjában erőteljesen kifejezésre jut a kereszténység és az ősi alán-oszét vallás küzdelme. Batraz az istenekkel vívott harcban elpusztul.

Binati hiszau – a házi tűzhely pártfogója, háziszellem. Többnyire vénasszonynak képzelik. Betegséget tud bocsátani a család tagjaira és háziállataira. Az új asszony csak az ő engedélyével válhat férje családjának tagjává. Az év meghatározott napján báránnyal, kecskével vagy baromfival áldoztak tiszteletére s haragjának elhárítása érdekében. Az áldozati állat húsát csak a család tagjai fogyaszthatták el.

Borat – a Nart-eposzban szereplő három nemzetség egyike. A nartok falujának alsó negyedében élnek. Gazdagságával, óriási nyájaival és méneseivel különbözik a másik két nemzetségtől, az Alagatoktól és az Ahsartaggatoktól. A nemzetség feje Burafarnig, többnyire összeesküvő, aki felbújtja a többieket s a legelemibb becsületességnek is híján van. Gazdagságával kérkedik, s ezért rendszeresen lakomákat tart, amelyre tömegével terelteti oda a bikákat és az apróbb jószágokat. Ez a kérkedés egész nemzetségére jellemző.

Borhaurali – a kenyérgabona és az aratás ura. A bő aratás érdekében fohászkodtak hozzá. Főként a digor oszétok körében élt tisztelete.

dauagok – démonok az oszét mitológiában. A Nart-eposzban a földön laknak, s a nartok elkeseredett küzdelmet vívnak ellenük.

Donbettir – a vizek és a víz birodalmának ura. A kereszténység elterjedése után Szent Péterrel hozták összefüggésbe. Donbettirnek sok lánya van (akik tulajdonképpen vízi tündérek), akik a folyókban, tavakban lakoznak és az ivóvíz felett rendelkeznek. Donbettirhez kapcsolódik az oszét lakodalmi szokás egyik fő mozzanata, a donmakond, amikor vízért küldik az új menyecskét.

dzanat – mennyország, a paradicsom. A túlvilág közepén terül el, aranyló kőfal veszi körül, rajta aranykapuk vannak, amelyeket Barastir nyitogat. Pompásan virágzó kert, ahol szépen kiöltözött fiatalemberek üldögélnek feleségükkel és gyermekeikkel aranyasztal körül, amely terítve van nem fogyó étellel-itallal.

Dzerassa (Dzerassza) – Donbettir lánya. Madár képében tévedt a nartok kertjébe, ahol a minden betegségből kigyógyító, varázserejű almát termő fa nő. A nartok vénjének, Uarhagnak a fia, Ahsartag őrizte a kertet, amikor meglátta a madárrá változott Dzerassát, s lövéssel megsebesítette. Követte a madarat a vérnyomokon, s kijutott a tengerpartra, ott alászállt a tengerfenékre, s Donbettir házában megpillantotta a halálra sebzett szépséget. Felgyógyította és jutalmul elnyerte szívét és kezét. Elindultak hazafelé a nartok falujába, s útközben megálltak Ahsar kunyhójában. Ahsar volt Ahsartag ikerfivére. Ahsar éppen vadászni volt, ezért Ahsartag elindult a keresésére. Dzerassa a hazatérő Ahsart férjének vélte, s nyájaskodni kezdett vele. Éjjel, amikor egyazon ágyra tértek aludni mindketten, Ahsar kettejük közé tette kardját, nehogy a maga közelében érezze fivérének feleségét. A hazatérő Ahsartag azonban a látszatnak hitt és megölte fivérét. Dzerassa elmondta férjének az igazat, aki elkeseredésében önnön szívébe döfte kardját. Dzerassa megsiratta a két fivért, sírását meghallotta Uastirdzsi és leereszkedett háromlábú lován az égből. Megígérte Dzerassának, hogy eltemeti a két fivért, de cserébe azt követlete, hogy Dzerassa legyen a felesége. Dzerassa azonban félrevezette Uastirdzsit, kiment a tengerpartra és visszatért apja, Donbettir birodalmába. Amikor anyja megtudta, hogy Dzerassa gyermeket vár, elküldte lányát vissza a nartok közé, hogy a földön szülje meg gyermekét. A nartok között Dzerassa fiúikreket szült: Urizsmagot és Hamiszt, akik mikor megnőttek, felkeresték nagyapjukat, Uarhagot, és férjhez adták hozzá Dzerassát. Közeledni érezvén végóráját, Dzerassa kérte fiait, hogy három éjszakán át őrizzék ravatalát, mert attól tartott, hogy Uastirdzsi meggyalázza holttestét. Harmadnapra azonban Uastirdzsi megjelent Dzerassa sírjánál és hált  Dzerassával. Rá egy évre a halott Dzerassa világra hozta Satanát. Dzerassa utódaiból alakult ki az  Ahsartaggatok nemzetsége.

dzuar – szent, isten, szellem az oszét mitológiában. A hiedelem szerint minden embernek meg van a maga pártfogó dzuarja. Dzuarnak nevezik a szentélyeket is.

Falvara – az apró lábasjószág (juh, kecske) pártfogója, a Nart-eposzban az ég lakója és a háziállatok ura. Az oszét panteonban jóságos, békés istenség, akinek a tiszteletére rendezett ünnepségeken áldozati szertartást nem végeztek.

Galagon – a szelek ura. Tőle függ, jól sikerült-e a szérűn kiszelelni a gabonát. Tiszteletére vörös kakast vagy bárányt áldoztak.

gumirok – óriások, durváknak és nagy erejűeknek képzelték el őket. A Nart-eposzban uaigok néven szerepelnek, s folytonosan ellenségeskednek a nartokkal.

Hamisz (Hamic) – a Nart-eposz egyik hőse, Urizsmag ikerfivére. Gyakran acélbajszú Hamisznak nevezik, hőstettek nem fűződnek nevéhez, mindig félvállról vett mindent. A Bicent varázslók nemzetségéből választott magának asszonyt. A lányt azzal a feltétellel adták hozz, hogy ha megpillantják a nartok, otthagyja férjét és visszatér a vízi világba. A fiatalasszony nappal békává változott és Hamisz a kebelében vagy a zsebében hordozta magánál. Egy alkalommal elvitte a nartok tanácskozására (nihasz). Sirdon kitalálta, hogy vele van a felesége és kinevette a nartok előtt. A megszégyenítés miatt a lány elhatározta, hogy hazamegy apjához. Mielőtt távozott volna, hátába lehelt Hamisznak, ettől a lapockái között kis dudor támadt, s abból előugrott a tűzben edzett csecsemő, Batraz. Hamisznak volt egy varázserejű foga, amelyet nagynénjétől kapott. E fog láttán az asszonyok képtelenek voltak ellenállni Hamisznak, ezért sokan haragudtak rá, elsősorban Szajnag-Aldar.

Hetadzsi dzuar – agráristenség, aki a gabonatermést küldi és védelmezi az úton járókat és a harcosokat. Férfi istent tiszteltek benne, akinek a nevét soha nem vették a szájukra az asszonyok.

Hohi dzuar – a hegyek és a legendás Hetag nemzetségnek a védelmezője. Agráristent is tisztelnek benne. A közfelfogás szerint a Gurkumtikom-szakadékban, saját szent berkében tartózkodik, magasan fenn a hegyek között.

Horaldar – églakó, a termés istene, a kenyér gazdája a Nart-eposzban. A folklórban Falvarától két bikaborjút kap és ezekkel fölszántja az oszétok minden szántóföldjét.

Huszau – az egy Isten, a nagy isten. Láthatatlan, ő a földkerekség teremtője. Mindent lát, tud mindenről, ami a földön történik. A zsadok (angyalok) jelentik neki, miben szenvednek szükséget az emberek. Hírhozója még Uaszilla, és a Huszau által különösen kedvelt Uastirdzsi. Ez utóbi a közvetítő ég és föld között. A nart mondákban az égben van és gyakran nyújt segítséget az églakóknak a nartok elleni küzdelemben. Egy alkalommal az églakók panaszára Batraz ellen küldte a Napot, és Batraz elpusztult. Sirdon tanácsára a nartok megvonták tiszteletüket Huszautól. Ez vezetett végül a nartok pusztulásához.

Hur (vagy Balszag) – a Nap. Lánya, Aciruhs Soslánt választotta vőlegényéül, s miután az kifizette a hatalmas menyasszonyi váltságot, a felesége lett. Más változaT SZERINT Soslán elűzi az eredeti vőlegényt. Hur, a lányát ért sértés miatt Soslan ellen küldi Balszag kerekét, ami a hős halálát okozza. Ugyancsak Hur okozza Batraz halálát is.

Kaftisar-Huandon-Aldar – a halak ura a Nart-eposzban. Hol ellenséges, hol pedig jó szándékú a nartokkal szemben. Amikor három híres nart hős (Urizsmag, Hamisz és Soslan) elmegy hozzá, hogy sereget kérjen tőle a Borat nemzetség elleni harcukhoz, Kaftisar bezárja a nart vitézeket, s azt követeli, hogy vegyenek részt a tor alkalmából rendezett céllövő- és lovaglóversenyben. Az első alkalommal a nart hősök az utolsó helyre kerülnek. Második alkalommal győznek és Kaftisar hadakat ad melléjük, s hazaereszti őket.

Karcsikaloj – a madarak pártfogó szelleme.

Kurdalagon – („alán kovács”) az égi kovács, a kovácsmesterség pártfogója. Ő készíti a nart hősök vitézi öltözékét, fegyvereket, megedzi Batrazt. Hozzá fordulnak azzal a kéréssel, hogy kovácsoljon patkót a halott lovának, hogy a holtak országát járhassa. A kovácsok állatokkal áldoztak Kurdalagonnak.

Mikalgabirta – a bőség ura, az Alagir-szurdok vidékén élt mitikus Carazonov-nemzetség pártfogója. Hozzá fordultak azzal a kéréssel, hogy adjon bő termést, szaporítsa a nyájat, óvja az embereket a betegségektől és más bajoktól. Tiszteletére évenként ünnepséget tartottak, amelyen a feláldozott bárányok és ökrök húsát fogyasztották.

nartok – több kaukázusi nép – de elsősorban az alán-oszétok – epikus mondáinak hősei. A nartok alakjában mitológiai szereplők vonásaira ismerhetünk. Az eposz hordozói bennük népük őseit látják, így a nartok bizonyos mértékig egy sorba állíthatók az első emberek mitikus népével. Tevékenységük kora, a „hősi kor” tulajdonképpen a mitikus kort jelenti. Az églakókkal szoros kapcsolatot tartanak, az istenek tevékenyen beavatkoznak életükbe. A nartok életmódjában kifejezésre jut az eposz alkotóinak és hordozóinak társadalma az ősközösségtől kezdve a feudalizmus kialakulásáig. Az oszét eposzban a három nemzetségre tagolt nart társadalomban a katonai demokrácia jellegzetességei ismerhetők fel. Az Isten (Huszau) elleni lázadásuk következményeként elpusztulnak.

Nikkola – a gabona és gabonatermés istene, a digor-oszétok körében tisztelték. Neve Szent Miklós nevéből ered, akivel az alánok Bizánc révén ismerkedtek meg.

Rekom – termékenységisten. A közfelfogás szerint szentélyét (a Cej-völgyben) maga építette sosem korhadó gerendákból. Az év meghatározott napján báránnyal, bikával áldoztak tiszteletére, sert és más italokat főztek. Rekom ad bőséget, gazdag aratást, óvja a jószágot, a legelőket, távol tartja az ördögöket és a betegséget. A Nart-eposzban egy időben született Mikalgabirtával és Tarandzselozzal Istennek abból a három könnycseppjéből, amelyeket Batraz halála alkalmából hullatott.

Safa (Szafa) – az üstakasztó lánc feltalálója és pártfogója. A hidelem szerint, ha tisztátalan kézzel nyúlnak ehhez a lánchoz, akkor Safa bőrbetegséggel sújthatja a gyermekeket. A lakodalmi szertartás alatt a násznagy az új asszonnyal háromszor megkerültette ezt a láncot, és azzal a kéréssel fordult Safához, hogy fogadja be a menyecskét új családjába. Tőle kértek segítséget nagy vihar idején. Neve az esküformulába is bekerült, amikor az esküt tevő megfogta az üstláncot.

Saniba (Szaniba) – termékenységszellem, kultusza az iron és tual néprajzi csoportban volt elterjedve, különösen pedig Tagaurban. Szénakaszálás és aratás idején ünnepséget ültek tiszteletére áldozati szertartással és lakomával. Ez alkalommal kérték, küldjön esőt, meleget, jó gabonaaratást, s az embereket és a jószágot óvja a betegségektől.

Satana – a Nart-eposz hősnője, Uastirdzsi nemzette és a halott Dzerassa hozta a világra. Egy hónap alatt akkorát nőtt, mint más egy év alatt. Arcának fényétől az éjszaka fényes nappallá változik, szava és beszéde egyenesebb mint a napsugár, s nyelve élesebb mint a kard. Vőlegényéül a nemes és értelmes Urizsmagot választja, aki anyja révén a fivére. Amikor az elutasítja, mert nős, Satana csellel éri el szándékát. Nevelőanyja két híres nart hősnek, Soslánnak és Batraznak. Kérésére Batraz a nartok segítségére siet. Satana bőkezű, szívélyes háziasszony. Megmenti a nartokat az éhhaláltól, lakomákat rendez, övé az érdem a nartok népszerű italának, a sernek (aluton) feltalálásában. A másik népszerű italt, a rongot is Satana készítette. Tudta nélkül nem eshet meg egy fontos esemény sem, védi a narotk érdekeit és biztonságát. Szükség esetén férfiak harci ruháját ölti magára, s harcol mint egy igazi nart. Semmi sem maradhat rejtve szeme elől, egy égi tükör segítségével hétemeletes tornyából mindent lát.

Sau Baradzsi dzuar – az útonállók és zsiványok pártfogója, fekete lovas (Saubarag). Hollófekete lován lépdel a gonosztettekre induló rablók és zsiványok előtt. Ha a gonosztevők útja balul üt ki, azt jelenti, hogy valamiben nem tettek Saubarag kedvére.

Sau dzuar -  fekete angyal, tőle függ a gabonatermés. A mezei munkák megkezdése előtt tiszteletére Oszétia egyes területein ünnepséget ültek.

Sirdon (Szirdon) – Gatag fia a Nart-eposzban. Amikor felnőtt, elhagyta a víz alatti országot és feljött a nartok közé. A nartok ördöginek, ravasznak tartották, ezért nem fogadták be maguk közé, ezért Sirdon a föld alatt, egy labirintusban telepedett meg. Rendszeresen megjelent a nartok gyűlésein, lakomáin és játékain, egymás ellen uszítva őket. Mindent tudott, ami volt, és mindent megjósolt, ami lesz. Gyakran becsapta a nartokat, mégis azok magukkal vitték hadjárataikba, mert leleményes és éles elméjű volt. Elsőként értesült arról, hogy Satana a halott Dzerassától született, és ezt világgá kürtölte a nartok gyűlésén (nihasz), hogy megszégyenítse Urizsmagot és Hamiszt.  Ismerte Soslan gyengepontját, miszerint a térde sebezhető, így tudta legyőzni Soslánt Balszag kereke. Feltalálta a csodálatos hangszert, a fandirt és azt a nartoknak ajándékozta, akik ezért befogadták maguk közé. Végsősoron Sirdon okozta a nartok pusztulását az eposz végén, amikor Isten ellen uszította őket.

Soslan – a Nart-eposz egyik híres hőse. Egy kőből született, amit egy pásztor termékenyített meg (más változat szerint Uastirdzsi), amikor meglátta a folyóparton a meztelen Satanát. Kurdalagon égi kovács összetörte a sziklát és világra segítette a csecsemőt. Satana nevet adott neki és felnevelte. Satana kérésére Kurdalagon edzette meg, farkastejben fürdette, hogy legyőzhetetlen legyen. Azonban a térdét nem érte farkastej, ez lett a gyengepontja. Győztesként került ki a nartok minden viadalából, ünnepelt hős lett. Megjárta a holtak országát is, amikor onnan hozott váltságdíjat a Napnak (Hur), cserébe annak leányáért, Aciruhsért. Sirdon süveggé változva kihallgatta Soslan és a lova beszélgetését, innen tudta meg mi a hős nart gyengepontja. Soslan lova attól a nyílvesszőtől pusztul el, amelyet a föld alól a Sirdon által ellene uszított ördögök lőnek rá, maga Soslan pedig Balszag kerekétől.

Tarandzseloz – termékenységisten, Oszétia egyes részein tisztelték. Jó szerencsééért, egészségért, gazdagságért imádkoztak hozzá. Szentélye a Nart-eposzban ugyanakkor keletkezett, amikor Mikalgabirtáé és Rekomé.  Őket hármukat mondták annak a három könnycseppnek, amiket Isten Batraz halálakor hullatott a földre.

Totradz – hős a Nart-eposzban, az Alagat-nemzetságből származó Albeg fia. Párviadalra áll ki nemzetsége ellensége, Soslan ellen. Dárdája hegyére tűzi Soslant és úgy hurcolja egész napon át. Soslan könyörög, hogy ne szégyenítse meg, s azt ajánlja folytassák a párviadalt egy másik alkalommal. Soslan Satanától tudja meg, hogy Albeg lovát az ördögök nevelték, és ki nem állhatja farkasbőrt. Az új párviadalra Soslan farkasprémből tesz takarót és sallangot a lovára, s ennek láttán Totradz lova megbokrosodik, s elvágtat lovasával. Totradz nem tudja megfékezni a lovát, ezt Soslan kihasználja és hátulról ledöfi Totradzot.

Tutir – a farkasok ura. Ha az emberek farkassal találkoztak, Tutirhoz fordultak és a farkasok Tutir nevének hallatára elfutottak. Tutir a maga belátása szerint ajándékozza meg a farkasokat gyávasággal vagy bátorsággal. Ősszel kecskével áldoztak Tutir tiszteletére. A hiedelem szerint ha valaki elmulasztja ezt, akkor Tutir megbünteti: farkasokkal tépeti szét nyáját, sőt néha őt magát is. A Nart-eposzban Tutir a nartok barátja, akárcsak pártfogoltjai, a farkasok is.

Uaszamonga (más néven: Amonga, Nartamonga) – négyszögletes varázscsésze, a Nart-eposzban a lakomákon szerepel. Kiapadhatatlan, állandóan megtelik finomabbnál finomabb italokkal. Ha valaki a nart lakomán az igazsághoz hűen meséli el hőstetteit, akkor a varázslatos csésze magától a szájához emelkedett. Ha viszont üres dicsekvés szólt az elbeszélőből, nem lehetett helyéből elmozdítani.

Uaszilla (Uacilla) – viharisten, a termékenység pártfogója. A Nart-eposzban églakó, barátságos a nartokhoz. Miután az alánok felvették a kereszténységet, mint kereszténnyé lett isten, harcol a nartok ellen. Az égből villámait szórva pusztítja a gonosz szellemeket. Haragjának elkerülése érdekében a villám sújtotta halottat nem siratták el, hanem énekelve körültáncolták és ott temették el, ahol a villám lesújtott rá. Az oszét hit szerint Uaszilla megvédi a földeket a jégesőtől és a zivataroktól, irányítja az esőfelhőket, segíti növekedésükben a gabonaféléket és a legelők növényeit. Aszály vagy tartós rossz idő esetén hozzá imádkoztak.

uaigok – óriások, a Nart-eposzban a nartok ellenségei. Harcolnak a nartok ellen, de mindig vereséget szenvednek, mert ostobák és esetlenek. Lakóhelyük lehet barlang, torony vagy vár. Az eposzban néhány uaigot név szerint ismerünk: Tihifirt Mukarának a nartok lányokkal adóztak, Szajnag-Aldarnak Batraz levágta a jobb karját, hogy apja véréért bosszút álljon, Alaf odaszokott a nartok tánchelyére (zilahar) és sorra törte ki a nart fiatalok lábát.

Uarhag – (óoszét: „farkas”) a nartok ősapja az eposzban. Öregkorára fiúikrei születtek: Ahsar és Ahsartag. Születésük örömére Uarhag és felesége, Szajnagon hét napon és hét éjszakán át tartó nagy lakomát rendezett. Fiai közül Ahsartag feleségül vette Dzerassát, de az asszony végzetes hibát követett el, amiért az ikrek életükkel fizettek. Dzerassa két fia, Urizsmag és Hamisz feleségül adja nagyapjukhoz a szépséges Dzerassát.

Uastirdzsi – a férfiak, az úton járók, a harcosok védőszelleme, Isten földi küldötte, Oszétia-Alánia védelmezője. A kereszténység elterjedése idején Szent Györggyel azonosították. A Nart-eposzban az ég lakója, Satana atyja. Fehér lovon jár, fehér nemezköpenyt visel. Úgy tartják, állandóan úton van, fegyvert visel és mindenkinél ügyesebben bánik vele. Gyakrabban jár le a földre mint más églakók, hogy megtudja, miben szenvednek szükséget az emberek és segítik-e egymást a szükségben. Az asszonyok félnek kiejteni nevét, helyette legti dzuar – „a férfiak istene” – néven emlegetik. Uastirdzsi a rablók, esküszegők, gazemberek, gyilkosok ellensége, s pártfogója a becsületes, nemes embereknek.

Urizsmag (Urizmag) – a Nart-eposz hőse, Hamisz ikerfivére, atyja Ahsartag, anyja Dzerassa. Satana őt választja vőlegényéül. Mindig Urizsmag a vezetője a nart portyáknak, hadjáratoknak, ő elnököl a nartok nihászán is (tanácskozás helye) s a nartok lakomáin. Évek múltán megfogyatkozott erejében. A többi narttal együtt pusztult el, amikor az églakók ellen fellázadtak. Satanával ők ketten alkották az ideális házaspárt.

zindon – a pokol. Valahol a túlvilágon terül el, le van zárva, kulcsa Barastirnál, az alvilág uránál van. A holtak itt vétkük mértékében szenvednek büntetést. Erről a Nart-eposzban olvashatunk, amikor Soslan megjárta az alvilágot.

 

Forrás: Mitológiai Enciklopédia, Gondolat kiadó, Budapest, 1988. (ford.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.