Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Nart eposz (2. rész)

2012.11.25

A Nart eposz (2. rész)



Az elbeszélések (kadag) felépítése lineáris, a fő témavonaltól nem tér el. Az eseményekről külön morális-etikai értékelés nélkül esik szó, a mesélő tartja magát a megtörtént eseményekhez. A leírás szűkszavú, a jelzők és hasonlatok egyszerűek, a történet dinamikája van előtérben.

A hősök bemutatásánál gyakran találkozunk formális kifejezésekkel: a lány szépségéről ("aranyhaja a bokáig ér"), az óriás lovasról (" a lova akkora mint egy hegy, a lovas pedig szénaasztag nagyságú") stb. A nart mondákra jellemző a jelzők és képek páros használata, például a kétségbeesett kiabálásról szólva: "a sas kiáltozása és a sólyom jajgatása". Gyakran párosan használja a neveket: Ahsar és Ahsartag, Kajtar és Bitar.

Az eposz szereplői

Ahsar és Ahsartag
ikrek, Uarhag fiai. Ahsartag Dzerassát vesszi feleségül, a vizek uralkodójának, Donbetirnek lányát. Késöbb Ahsartag megöli a saját fivérét, Ahsart, majd bánatában végez önmagával. Dzerassa visszatér a víz alatti világba és ott szüli meg a két fivért, Urizsmagot és Hamiszt, akik férfivá serdülve visszatérnek apjuk házába és az édesanyjukat a nagyapjukhoz, Uarhaghoz adják feleségül.

Urizsmag és Satana - Az églakó Uastirdzsi a szépséges Dzerassa szerelmét erőszakosan igyekezett kicsikarni. Dzerassa életében nem járt sikerrel, ezért holta után belopakodott a kriptába, ahol Dzerassa teste feküdt. Így született Satana. Satana előkelő helye a nartok közösségében, a gazdasszonyi és minden dologban tanácsadó szerepe, a férfiként, a nartok megmentőjeként való kezelése arra engednek következtetni, hogy olyan motívumok kapcsolódnak hozzá, amelyek még a matriarchátus idejéből származnak. Satana varázslónő is egyben, aki képes felvenni különböző alakokat, jósnő is, aki látja mi megy végbe a világban. Ő főzte először a nartok kedvenc italát, a rongot (mézsör). Satana a nevelőanyja a két legismertebb nart hősnek: Soslánnak és Batraznak. Satana férje Urizsmag, aki méltó párja, sok mondában mértéktartó, józan, őszszakállú öregemberként jelenik meg. Satana és Urizsmag ilyen vagy olyan formában az eposz minden cikluásban jelen van.

Soslán hős dalia, egy Satana látványára felgerjedt pásztor által megtermékenyített kőből született. Az égi kovács, Kurdalagon farkastejben edzette meg, azonban a teknő, az ármányos Sirdon fondorlatai miatt rövidebb lett, mint kellett vona, így Soslán lábai edzetlenek maradtak.
Soslán a Nart eposz egyik legkedveltebb szereplője, számos történet fűződik a nevéhez. Ilyenek a születésével és a megedzésével kapcsolatos mondák, a szépséges Bedoha leánykérése, utazása a holtak országában, a Nap leányáért való váltságdíj összegyűjtése, küzdelme Mukara óriásal, Totradzzal vívott párviadala és Soslán halála Balszag kereke által, amelyet Sirdon vett rá arra, hogy gördüljön át annak edzetlen lábán.

Amint J. Dumézil és V. I. Abajev megállapította, a hősünk kőből való származása arra hívja fel a figyelmet, hogy Soslán a napistenség (az óiráni Mithra) vonásaival rendelkezik, amelyről a Nap leányával való házassága, a jégbe fagyasztott óriással való harca és a Balszag (Ojnon) kereke általi halála is árulkodik.

Batraz az apjának, Hamisznak a hátán lévő tályogból született, ahova az anyja ültette át, aki a varázsló bicenek nemzetségéből származott. Batraz vasként született, azonban hét vízzel telt üstben edzették meg és acéllá változott. Főként az égben lakik az églakók társaságában, ahonnan a segítségre szoruló nartok hívására tüzes nyílként érkezik a földre.
A születéséről és megedzéséről szóló mondák mellett Batraz nevéhez fűződik apja, Hamisz halálának a megbosszulása, Urizsmag megmentése, akit öregsége miatt akartak megölni, az Alaf óriás fölötti győzelem a nart táncban (simd), Hiz várának bevétele és küzdelme az églakókkal. Amikor az acélos Batrazt semmiféle fegyverrel nem lehetett legyőzni, akkor Isten (Huszau) elviselhetetlen hőség által kiszárította forrásokat és a tengert, s a vörösre átizzott batraz elpusztult a szomjúságtól.

Batraz alakjában a kutatók a kereszténység előtti viharisten vonásait vélik felfedezni. Az ő harca már a kereszténnyé vált istenséggel, Uaszillával (Szent Illéssel azonosították) történt. Ez a motívum a pogány istenségek kiszorítására utal, a pogányságot képviselő Batraz és a kereszténység képviselője, Uaszilla között.

Az eposzban szereplő, Batraz hőstetteihez kapcsolódó csodálatos kehely (uaszamong) és a szkítákról szóló hérodotoszi elbeszélés között sok a hasonlóság. Mindkét változatban, a nartoknál és a szkítáknál is jutalom járt a hőstettekért. Ez a mindenki által ismert középkori legendát juttatja eszünkbe a Szent Grálról. Batraz tengerbe dobott karja maga is zivataristenként szerepel. Az oszétok ma is úgy tarták, hogy ha nyugatról villámlik, akkor az Batraz kardjának villanása, amely a tengerből az égre vetette magát a gonosz szellemeknek az elpusztítására. Napjainkban több nyugati szerző (Joel Grisward, Howard Read, Scott Littleton, Linda Malcor) rokonságot lát a nart eposz és az Arthur mondakör egyes motívumai között: vízbe dobott kard, csodálatos kehely, a kerek asztal, ahol mindenki egyenlő. A nagy népvándorlások korában az alánok megfordultak Galliában és Britanniában is, ekkoriban vették át a kelták a nartokról szóló mondákat és formáltak belőle Arthur-legendákat.

Aszamaz zenész, akinek a tilinkója hangjaira olvadni kezdenek a gleccserek, az állatok előjönnek rejtekhelyeikről, virágozni kezd a természet. Aszamaz játékát hallva a szépséges Agunda is beleszeret. Azonban nem kívánja érzelmeit kimutatni, kigúnyolja Aszamazt, aki erre széttöri a tilinkóját. Agunda összegyűjti a csodálatos hangszer darabjait, amelyeket az apja meglegyint varázskendőjével és ismét összeállnak. Agunda és Aszamaz esküvőjén visszakerül a tilinkó Aszamazhoz. Abajev megállapította, hogy ez a házasság a tavaszi mítosz változata, hőse a napistenség megtestesítőjeként jelenik meg.

Sirdont maguk közé fogadják a nartok, ő azonban a vesztüket okozza azzal, hogy az Isten (Huszau) ellen felbújtja őket. Ő a vízi istenség Gatag és Dzerassa fia. Ügyes, agyafúrt, rossz indulatú varázsló, aki többféle alakot képes felvenni és előrelátó képessége van. Tréfái gyakran végzetes következményekkel járnak: miatta hagyja el Hamiszot Batraz anyja, miatta maradnak Soslán térdei edzetlenek, és pusztul el végül maga Soslán is.

Az eposz befejezése

A Nart eposzban gyakran találkozhatunk az istenek elleni harc motívumaival: Soslán pusztulása Balszag kereke által, Batraz háborúja az églakók ellen, és a nartok pusztulásának körülményei. Az eposz végén  a nartok, miután minden ellenségüket legyőzték, elhatározzák, hogy az églakókkal mérik össze erejüket. Bűntetésül Isten hét szűk esztendőt küld rájuk. A nartok azonban nem békültek ki. Ekkor Isten választás elé állítja őket: vagy korcs utódaik születnek vagy mindnyájan elpusztulnak. A dicstelen élet és a dicső halál közül a nartok az utóbbit választották.

"- Hiszen magunk mondtuk az Istennek, hogy a dicstelen életnél jobb a dicső halál.
 Ekkor mindegyik megásta a maga sírját és belefeküdt. Így lett végük a híres nartoknak."




Forrás

     A nap gyermekei - Nartok. Jász-alán hősmondák. Ford.: Kovács J. Béla. Püski Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-9592-50-6
     John Colarusso (ford. és gond.) Nart sagas from the Caucasus. Myths and Legends from the Circassians, Abazas, Abkhaz and Ubykhs. Princeton University Press, USA, 2002.
     Scott Litleton - Linda Malcor: Szkítiától Camelotig (ford. Bihari Gábor, Varga Ferenc). Szkítaszarvas Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2005.
     Georges Dumézil: Mítosz és eposz. (tanulmányok, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1986. (Társadalomtudományi Könyvtár. Vál.és ford. Fridli Judit, szakm. ell. és utószó: Hoppál Mihály).
     V.I. Abajev: A Nart eposz (Ford.: Kovács J. Béla)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.